Testületi ülések Nyilvánossága - Üröm

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Testületi ülések Nyilvánossága

Szint 6


A Ptk. 80. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nyilvános közszereplés esetében nincs szükség az érintett személy hozzájárulásához. Az említett törvényi rendelkezésekből az következik, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülésen � mint nyilvános közszereplés során
� elhangzott nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások közérdekű adatokká váltak.� 80. § (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Az Alkotmánybíróság 19/1995. (III. 28.) AB határozatában az alábbiakat fejtette ki: �Az Ötv. 17. § (3) bekezdése a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvét minden tartalmi és terjedelmi korlát nélkül (így nyilvános ülés esetén az ott elhangzott �nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások� szövegét is) betekinthetővé nyilvánítja.
Az 57/2000. (XII. 19.) AB határozat pedig a következőket tartalmazza: �Az Ötv. 12. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást az, hogy ha a képviselő-testületi nyilvános ülésen hallgatóként történő részvétel alkalmával az ott elhangzottakat és a képviselők által leadott szavazatokat bárki megismerheti, azokról feljegyzéseket, sőt felvételeket készíthet és azokat később szabadon terjesztheti, akkor ugyanígy bárkinek joga van arra, hogy az elhangzottakat rögzítő magnó- (esetleg video-) felvételek tartalmát megismerhesse, illetve, hogy a szavazások eredményét dokumentáló számítógépes listáról � arányos díj ellenében � másolatot kapjon. A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készítése, illetve a számítógépes szavazógép használata nem kötelező az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen készül, akkor az általuk rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek.�
_______-

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.



Dr. Péterfalvi Attila ombudsman véleménye (Budapest, 2006. június 20.)
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ának (4) bekezdése értelmében �ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat [a helyi önkormányzati feladatot ellátó] szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.�
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a köztisztviselők, közalkalmazottak nem vitásan e rendelkezés hatálya alá esnek, pusztán e rendelkezés alapján sem kell engedély ahhoz, hogy a nyilvános ülésen tett nyilatkozataikat, megnyilvánulásaikat rögzíthessék és azt terjesszék. Ezen túlmenően a nyilvános képviselő-testületi ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek is minősül [vö. Ptk. 80. § (2) bekezdés].
Hasonló elbírálás alá esnek a nyilvános ülésen esetleg felszólaló harmadik személyek (meghívottak, érintettek, hallgatóság) is, rájuk azonban nem az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése vonatkozik [lsd. 1./ c) kérdés].
Az Alkotmánybíróság fenti határozataira figyelemmel, a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Mivel a törvény értelmében nincs szükség az érintettek hozzájárulására, nincs relevanciája az esetleges olyan nyilatkozatuknak sem, amivel korlátoznák a jogszerű felhasználás lehetőségét (pl. csak �hivatalos felhasználásra�).
Hasonló elbírálás alá esnek a képviselő-testület üléséről a képviselő-testület rendelete alapján készülő kép- és hangfelvételek is azzal, hogy ezek megismerését, vagy másolat rendelkezésre bocsátását bárki � a felhasználás indoka és célja nélkül � igényelheti az önkormányzattól.
Ahogy az 1./ a) pontban említettem, az önkormányzati képviselőknek, a polgármesternek, valamint a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak a nyilvános ülésen tett nyilatkozataik, megnyilvánulásaik az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése alapján is megismerhetőek. Ezen felül rájuk a Ptk. 80. § (2) bekezdése is vonatkozik.
Más résztvevőkre, jelen esetben az esetleges meghívottakra, a hallgatóság tagjaira egyrészt az Avtv. 3. §-ának (5) bekezdése vonatkozik (�Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.�), másrészt pedig a Polgári Törvénykönyv 80. §-ának (2) bekezdése (�Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához � a nyilvános közszereplés kivételével � az érintett személy hozzájárulása szükséges.�).
A �közszereplő�, helyesebben a �közszereplés� a bírósági gyakorlatban behatárolt tartalmú fogalom: az irányadó bírósági gyakorlat szerint nyilvános közszereplésnek minősül nem csak az, ha valaki egy nyilvános rendezvényen aktív tevékenységet fejt ki, tehát ténylegesen �szerepel�, hanem az is, amikor valaki a rendezvényen pusztán jelen van. (Vö. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-KERSZÖV, 2004, 308-309. oldal)
A kérdésére adható válasz tehát az, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülésen való részvétel (a részvétel okától, a résztvevő funkciójától függetlenül) nyilvános közszereplésnek minősül.
A kérdésre az 57/2000. (XII. 19.) AB határozat is megadta a választ, vagyis bárki részt vehet a nyilvános képviselő-testületi ülésen. Az Alkotmánybíróság a 19/1995. (III. 28.) AB határozatában egy olyan helyi önkormányzati rendeleti szabályt semmisített meg, amely kizárólag a helyi (értsd: az adott településen lakó) választópolgárok számára tette lehetővé testület dokumentumainak megismerését. Ez a szabály sértette �az Alkotmány 61. § (1) bekezdését és ellentétes az Avtv. 19. §-ában, valamint az Ötv. 17. § (3) bekezdésében foglalt szabályozással�. Ugyanez az alkotmányos sérelem következne be, ha a képviselő-testületi ülésről magáról zárnák ki a nem az adott településen lakó személyeket.
Az 57/2000. (XII. 19.) AB határozatban szereplő �később szabadon terjesztheti� fordulat � az Alkotmány 61. §-ával összhangban � a felvételek tér- és időbeli korlát nélküli későbbi felhasználási lehetőségét jelenti.
�4./ Amennyiben jogszabály valamely ügyben zárt ülés tartását írja elő, közérdeklődésre történő hivatkozással kérheti-e nyilvános ülésen történő tárgyalását [�] a polgármester, vagy a képviselő-testület tagja ?�
A kérdést csak a konkrét napirendi pont tárgya alapján lehet megítélni. Az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint a képviselő-testület háromféleképpen tart zárt ülést:
� választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
� önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett esetleges beleegyezésétől függetlenül;
� az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
Az első két esetben a képviselő-testületnek nincs mérlegelési lehetősége: amennyiben a zárt ülés tartásának feltétele (törvény kötelező rendelkezése, illetve az érintett nemleges nyilatkozata) fennáll, külön erre vonatkozó testületi döntés nélkül is zárt ülést kell tartani. Mérlegelésre csak a harmadik esetben (vagyonnal való rendelkezés, pályázat elbírálása) kerülhet sor, ekkor a testületnek minősített többségű döntést kell hoznia.
Abban az esetben tehát, ha zárt ülést kell tartani, a polgármester ugyan indítványozhatja a nyílt ülést, de ez nem több óhajnál: a törvény kötelező rendelkezéseit a képviselő-testület döntése sem írhatja felül.
Más kérdés, hogy az Ötv. 17. §-ának (3) bekezdése szerint a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Ez azonban nem azonos a tárgyalás nyilvánosságával.

 
 
Keresés
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz